Szerelmes dallamok

Egyszer ujjaid végigzongoráznak majd kezeimen,
sosem látott tüzet élesztve kristályos szemeimben.
Ártatlan lelkem dobolja majd szálló szíved dallamát,
tán két év múlva körbeutazhatjuk egész Kanadát.

Testem testedhez simulna, mint gitárhoz a húrjai,
nem terhelnék úgy vállainkat közös jövőnk súlyai.
Ajkaid ajkaimra énekelnék a lét értelmét,
elveszítve ezzel hűvös eszünk minden kételyét.

Egy nap gyémánt tekintettel csak engem kérlelnél,
egy nap a Duna partján örök szerelmemről kérdeznél.
Én semmit és mindent adnék néked, drága kincsem,
szívem szőnyegére fektetnélek, óvnám minden tincsed.