Tükör

Pofoncsapás vagy nekem.
Torz tükör, bennem.
Már semmit sem értek.
Csak némán téged nézlek.

Ködöt ültettél szememre,
S nem látok messzebbre.
A valóságot képzelem?
Benned nem kétkedem.

A semmit görgetem.
A lét falait döngetem.
Repedt ajkú csókok.
A szabadságban lógok.

Állok a kopasz rét felett,
A nagy semmiség mellett.
Átfúj rajtam a szél,
S világom benned él.